Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


pr első részletes

szeles.peter@upcmail.hu

www.practice.hu

 

Kötelező: Nyárády Gáborné – Szeles Péter – Public Relations I. II.

Ajánlott: Dr. Beke Tamás – A public relations szakma története

Management kiadó – Nagy PR-könyv (lexikonszerű)

Arthur Hailey regények

Morita Akio – Made in Japan

Tofler – Hatalom váltás

A McBride (?) szerződés

www.mprsz.hu à regisztrálni min. juniortagként

Az Enron botrány – film, megnézni!

Amikor a farok csóválja – film, megnézni!

Amerika színe java – film, megnézni!

 

 

2011. február 09. - Bevezetés

 

  • A szervezet kommunikációs funkciója
    • Szervezeti kommunikáció à néhány évvel ezelőtt még a vállalaton belüli papír-alapú levelezéses kommunikációnak hitték, ma azonban más érvényes…
  • A szervezet meghatározása
    • Szervezetet alkot két vagy több személy, ha rendszeresen, szabályozott módon (tudatosan) együtt dolgozik valamilyen jelentős feladat megoldásán.
  • A vállalati szervezet néhány sajátossága
    • Formális (vállalati) szervezet:
      • Vezetőjük van
      • Jellemző rájuk valamilyen hierarchia
      • Tevékenységük jogilag szabályozott
      • A valóságban jól felismerhetők (tehát nem –csak- online)
    • Informális (vállalati) szervezetek:
      • A formális szervezeteken belüli emberi kapcsolatokra épülnek
      • Kiegészítik a valódi szervezeteket (tulajdonképpen a szervezet formális részét)
    • Lényegében az összes szervezetnek ezek a jellemzői
  • A vállalat tevékenységei
    • Az ipari vállalkozások jellemző tevékenységi körei:
      • Műszaki
      • Kereskedelmi
      • Pénzügyi
      • Biztonsági
      • Számviteli
      • Igazgatási (vezetési) (ez a legfontosabb, mert a PR-nek a vezetőséghez van a legtöbb köze, vezetési funkciója van. Tehát a PR nem műszaki, kereskedelmi, pénzügyi stb. kérdés, bár mindegyikhez van köze, hanem igazgatási kérdés. Ez azt jelenti, hogy a PR a legfelsőbb vezetőhöz kapcsolódik.)
  • Az igazgatási (vezetési) tevékenység funkciói (Henri Fayol)
    • Tervezés (planning) - megszervezi a cég működését
    • Szervezés (organizing)
    • Közvetlen irányítás, rendelkezés (commanding) - hogy melyik résznek mit kell csinálnia
    • Koordinálás (coordinating)
    • Ellenőrzés (controlling) – hogy betartották-e az utasításait
    • Napjainkra ez már megváltozott….
  • Az igazgatási és vezetési funkciók újrafogalmazása (POSDCORB) (Luther H. Gulick és Lyndall F. Urwick)
    • Tervezés (planning)
    • Szervezés (organizing)
    • Személyzeti tevékenység (staffing)
    • Irányítás, utasítás (directing)
    • Koordinálás (coordinating)
    • Tájékozódás, tájékoztatás (reporting) – 1906 – a PR születése
    • Pénzügyek, költségvetés (budgeting)

 

2011. február 16.

 

  • Szervezeti magatartás
    • A szervezeti kommunikáció – egy adott szervezet viselkedése a környezet vonatkoztatási keretében, à az információs társadalom korában törvényszerű, hogy a szervezet kommunikációs munkája felértékelődik à nem a belső és külső kommunikáció!!! Hosszú évszázadokon keresztül ezt úgy értelmezték, hogy ez a főnök és az alatta dolgozó közötti kommunikáció, az utóbbi 3 évtizedben (Stakegolder(?)-elmélet – érdekgazda-elmélet) kiderült, hogy egy szervezet mindig a környezettel együtt él, a környezet függvényeként alakul, hogy ő hogy tud fejlődni, stb.. Azaz egy szervezet és környezet viszonyába helyezett felfogás miatt alakult ki, hogy a szervezeti kommunikáció az, hogy a szervezet milyen magatartást tanúsít a környezet felé, hogyan él együtt a környezetével. A szervezet mindenféle magatartásával kommunikál a környezete felé.
    • a szervezett tervezett és spontán aktivitásainak összessége. à Tehát a szervezeti kommunikáció NEM a fizikai kommunikáció, hanem a magatartás.
  • Magatartás / Viselkedés
    • Értelmezése legalább kettős:
      • A szervezetben élő emberek viselkedése / magatartása. ­à egy rossz alkalmazott hazavághatja a cég teljes megítélését à a belső PR szakosodott arra, hogy betanítsa azokat az embereket, akik dolgoznak à orientációs kódex – amibe le van írva, hogyan kell viselkedni, milyen a jó magatartás.
      • A szervezetnek, mint önálló entitásnak a magatartása / viselkedése.
  • „Magatartás” vagy „viselkedés”
    • A különbség:
      • A magatartás tudatosan kontrollált viselkedés.
      • Szinonimaként használjuk őket, de…
      • A viselkedésnek léteznek nem tudatos komponensei is.
  • Magatartás
    • Olyan cselekvés-együttesek értendők, melyekkel valamely szervezet azt szándékozik elérni, hogy külső környezetére hatva módosítsa annak állapotát, vagy saját helyzetén változtasson, módosítva ezzel külső környezetéhez való viszonyát. – Jean Piaget: A viselkedés mint a fejlődés hajtóereje
  • Reprezentatív interiorizáció (Jean Piaget)
    • Piaget-nél a magatartásforma reprezentatív interiorizációt eredményez =
    • A valóság emberi elsajátításának azon jellemző folyamata, mely során valamely konkrét (külső) cselekvési mód belső cselekvési séma lesz – belsővé válik tehát. à Fontos, hogy pl. bunkó emberből nem lehet hatékony munkást „nevelni”. A dolog lényege (~), hogy zsigerivé tegyük a viselkedési sémákat, a PR egyik önálló szakterülete.
  • Szervezeti magatartás
    • Megközelítés – a belterjes gondolkodású/szellemiségű vállalat jellemzői (egyik szélső érték):
      • A belső folyamatokra figyel
      • A szervezeti lét folyamatait valamilyen határon belül képzeli el, és ennek megfelelően definiálja a szervezetet
      • Döntő fogalmai a szervezet céljai, struktúrája és folyamatai (termelés, értékesítés, Kutatás + Fejlesztés stb.)
      • Ezen belül vizsgálja a kommunikációt. à nem foglalkozik azzal, hogy a környezet mit érzékel a munkájából.
      • A szervezeti folyamatok végső célja a természet átalakítása az ember, a társadalom igényeinek megfelelően, vagyis a szervezet a természet legyőzésének eszköze, a folyamat, a természet meghódítása
      • Belterjes cég nem tud felelősségterjes lenni
    • Megközelítés – a külterjes gondolkodású/szellemiségű vállalat jellemzői (másik szélső érték):
      • A környezet irányából közelít: a környezetre figyel à egész más a nézőpont
      • A szervezet- környezet kölcsönkapcsolata a kérdés: hogyan, milyen eszközökkel befolyásolja a környezet a szervezetet (politikai, gazdasági, jogi stb.) és viszont.
      • Ezen belül egy sajtáos irány a környezet tudatos befolyásolása, amelynek speciális esete a kommunikációs kapcsolatokkal történő befolyásolás.
      • Az irányt a társadalom természetesítése jellemzi. A társadalom nem győzheti le a természetet, az ember az átalakító folyamatok során a természetet, mint modellt kell, hogy használja valamiféle jobb társadalom kialakításához.
    • A két szemlélet összekapcsolásával: elfogadható megközelítés =
    • A szervezeti aktivitásokat, az anyagi, az energia, az információ átalakító folyamatokat egyaránt kommunikációs folyamatnak tekintjük. à pl. egy cég azzal is kommunikál, hogy mennyi energiát fogyaszt. Tehát nem egy cég vezetője dönti el, hogy kommunikál-e vagy sem, hanem a viselkedés jelenti azt. à Nem az egyes elemek a lényeg, hanem az összkép. A PR-nek az a feladata, hogy erre figyeljen: hogy mit lát belőlünk a világ, hogyan ítél meg minket!
  • 4 C’s of Behavior (a szervezeti magatartáshoz van köze, majd később vesszük bővebben)
    • Candor (őszinteség)
    • Caring (törődés)
    • Consistency (következetesség)
    • Clarity (tisztaság)
  • Trend: a felelős magatartás! (Harold Burson mondta: )
    • Kezdetben volt: „Itt az üzenet, tedd közzé.” (azaz üzenet publikáló funkció volt a PR)
    • Majd ezzé alakult: „Mi legyen az üzenet?” (a második korszak: tartalmi felelősség kerül a PR-es kezébe)
    • Ma, mindinkább: „Mit kellene tennünk?” (tanácsadó funkció értékelődik fel à nemzetközi trend)
  • Issue céltábla – a követhető magatartás alternatívái
    • Issue – ügyeket jelent
    • A céltábla három féle magatartásra hívja fel a figyelmet. Az egyik magatartás forma, ami ma a szervezetek körében nagyon elterjedt az Inaktív, ami nagyon zárt, elzárkóznak a kommunikációtól bunker magatartást eredményez. A Reaktív már jóval nagyobb mozgásteret biztosít, de még mindig nem az igazi. Ez egy védekező, defenzív magatartás, alapvetően ellenséges a környezettel, és mindig információs űr alakul ki. Ez a szervezet nem magyaráz, csak ha kérdezik, magától nem kezd beszélni. Mindig ráfáznak, információ hiány alakul ki, ami tág teret enged a rágalmaknak, pletykáknak, feltételezéseknek. A harmadik, az egyedül jó forma, a Pro-Aktív magatartás. Ez azt jelenti, hogy tájékozott, megelőzött és szervezett. Ez biztosítja a legnagyobb mozgásteret a cég számára. A Pro-Aktív esetében elébe megyünk az ügyeknek, kezdeményezünk. Mi irányítjuk a folyamatot, mi találjuk ki és határozzuk meg a saját utunkat. A jövő szempontjából az egyetlen és kizárólagos pozitív lehetőség. A magánéletben általában reaktívak vagyunk, ezt szokjuk meg.
  • Mezőelmélet (Kurt Lewin)
    • Kurt Lewin a szervezeti magatartással foglalkozva építette fel ezt az elméletet. Eszerint a magatartás a személy és a környezet funkciója (M=f (Sz, K))
    • Az egyént csak környezetével együtt, azzal kölcsönhatásban lehet megvizsgálni. à a külterjessel foglalkozik csak.
    • A mezőelmélet dinamikus felfogás, egyensúlyra törekvő rendszert tételez, amelyben a viselkedést egymás ellen feszülő erők, a belső motívumok és a fizikai vagy társadalmi erők egymásra hatásának eredményeként kell elképzelni.
    • A mezőelméleti felfogásmódot kiterjesztette az emberi személyiség vizsgálatára (topológiai mezőelmélet), valamint a csoport mint társas mező tanulmányozására.
    • Három vezetési légkörrel foglalkozó híres vizsgálatában kísérletileg is megerősítette a demokratikus vezetés fölényét az autoratikus vagy laissez faire-től.

 

A szervezet és környezete

  • A szervezet és környezet
    • Piaci környezet
      • Beszerzési és értékesítési piac
      • Tőke- és pénzpiac
    • Tudományos-technikai környezet
    • Társadalmi-gazdasági környezet
    • Kulturális környezet
    • Kommunikációs (média) környezet
    • A környezeti szegmensek kölcsönhatása à Az előző öt közötti kölcsönhatás, hiszen egyik sem létezik elszigetelten önmagában, egymásra hatással vannak.

 

2011. február 23.

 

  • Vállalati környezet
    • Külső érintettek: (Chikán Attila fordította le, de ez közgazdász kifejezés à a pr-esek viszont „érdekgazdák”-at mond, a különbség, hogy az érintettek között ott van a természet, az érdekgazdák közé viszont nem tartozik; a valóságban csak ember lehet érdekgazda à a pr-esek az emberekkel dolgoznak, ezért mondanak mindig érdekgazdát)
      • Fogyasztók
      •  

piac

Szállítók

 

  • Versenytársak
  • Stratégiai partnerek
  • Állami intézmények                                           állam
  • Helyi és önkéntes állampolgári közösségek       civil társadalom
  • Természeti környezet                                         természet
  • A vállalat érintettjei
    • a vállalati működés érintettjei azok a szereplők, akik az üzleti vállalkozással lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban állnak. à amit tesz a cég, az rajtuk csapódik le (pl. rossz terméket gyárt a cég, ezáltal a fogyasztó betegedik meg)
    • belső:
      • tulajdonosok
      • menedzserek
      • alkalmazottak
    • külső:
      • fogyasztók
      • szállítók
      • versenytársak
      • stratégiai partnerek
      • állami intézmények
      • helyi és önkéntes állampolgári közösségek
      • természeti környezet
  • A vállalat kapcsolatrendszere (pl.)
    • A CÉG (Kiadó) (külső érdekgazdák + vannak belső érdekgazdák is)
      • Könyvüzletek
      • Bank
      • Kiadói alvállalkozók (a kötéstől a grafikáig)
      • Tulajdonsok / részvényesek (döntenek a fejlesztésről)
      • Kormány (Különböző rendeletekkel kereteket teremt, hogyan tud működni egy cég)
      • Sajtó (amelyik mint 4. hatalmi ág, dicsérhet, kritizálhat…)
      • Nyomdák
      • Szerzők
      • Olvasók
  • Több kapcsolat esetén – több kérdés
    • Milyen csoportokkal vagyunk kapcsolatban? Feltérképezzük az érintetteket
    • Miért vagyunk velük kapcsolatban? Sokszor ez triviális (mert ők a vevőink), máskor nem ilyen egyszerű…
    • Egyoldalú vagy kétoldalú a kapcsolatunk? Ha kölcsönösségen alapul, akkor mindig előnyt jelent; ha nem, akkor az mindig egy hierarchikus rendszer.
    • Milyen a kapcsolat gyakorisága? Milyen gyakran találkoznak, van-e lehetőség, hogy egy problémát azonnal jelezzünk?
    • Mennyire fontos a mi számunkra (mindig önös érdeket nézünk) ez a kapcsolat?
    • Milyen eszközökkel tartjuk a kapcsolatot?
    • Hogyan tudunk új kapcsolatokat teremteni? Hogyan vonunk be új beszállítókat, vagy hogyan cseréljük le a meglévőt?
    • A kommunikációs gondolkodás stratégiai módja a PR! Ez vezetői felelősség, a PR-nek nagy szerepe van!
  • A környezet szerepe
    • A környezet támogathatja, vagy gátolhatja a szervezet céljainak elérését. Nem mindegy, hogy milyen környezet vesz minket körbe, hogy könnyen vagy nehezen érjük el a céljainkat.
    • A környezet elvárja a szervezetektől, hogy kövessék azokat a célokat, melyek fontosak ugyan, de nem feltétlenül szükségesek a számukra, pl. foglalkoztatás, biztonságos termékek, kevesebb környezetszennyezés és társadalmi biztonság.
    • A közönségnek ugyanakkor érdekeltsége is van a szervezetekben, és megkísérli befolyásolni e szervezetek küldetését és céljait,
    • Hatással van a szervezetekre, ill. érintett is a szervezetek aktivitásai által.
    • A pr szakemberek a közönséggel épített kapcsolatok révén segítik a szervezetet hatékonyabbá tenni.
  • Ki használja a PR-t?
    • Gyakorlatilag minden szervezet használ ma már PR-t. (média, miniszterelnök, szakszervezetek, politikusok, kórházak, szórakoztató ipar, sport egyesületek stb.)
  • A pr értéke
    • A jó pr úgy segít pénzt keresni egy vállalatnak, hogy lehetővé teszi a termékek és szolgáltatások elégedett vásárlóknak történő értékesítését; a partnerkör vagy adományozók révén a források biztosítását; vagy bővíti a termelő, ill. eladási tevékenységét.
    • A pr pénzt is megtakarít a vállalatnak, amit a vállalat elköltene a közösség szembenállása, peres eljárások, szabályozások, bojkottok vagy az alkalmazottak kilépők miatti átképzése következtében.

 

Fogalomértelmezés

  • Mi a pr? – Doing the RIGHT THING!
  • A PR megjeleníti és kommunikálja a teljesítmény lényegét. A cég megjelenése a cégnek és a külső embereknek is jó, így belső és külső érdekgazdák is vannak.
  • PR
    • Az alapokat a kapcsolatok képezik, az a sok információ, ami majd leírja az érdekgazdákat. Erre épül rá a kommunikáció, azaz, h. kommunikálunk az érdekgazdákkal, a csúcsa a szakmai aktivitásnak a hírnév-menedzsment. Ma a közbeszédben a hírnév alatt mindenki ismertséget ért. A későbbiekben a hírnév nagyon fontos fogalom lesz.
    • E szakterület specialistája: „3K” emberek:
      • Kommunikátor
      • Kontaktus-teremtő
      • Katalizátor
  • A PR meghatározása: (több, mint 2000 értelmezés / fogalom létezik)
    • A kifejezés mindegyik definícióra igaz
      • Egy gyakorlati tevékenység leírására született
      • Tartalma és jelentése az idők folyamán változott (fejlődött)
      • Ezért különbséget kell tenni hajdani és modern meghatározásai között
      • A definiálási igények egy része a tevékenység leírására, más részük elméleti leírásra törekszik
      • Több mint 2000 definíció
    • Edward L. Bernays: egy bécsi zsidócsalád tagjaként született az USA-ban, szoros kapcsolatot tartott Freud-dal, feleségül vették egymás testvérét; a PR szakma első emblematikus figurája lett, 1923 – első egyetemi pr képzés, első szakkönyv stb.
      • A nagy közönség tájékoztatása
      • A nagyközönség meggyőzése, hogy az magatartását és cselekvését az előre kitűzött cél szerint módosítsa,
      • Egy-egy szervezet arra irányuló erőfeszítése, hogy hasson a nagyközönségre, hogy az ennek reakciójaként megnyilvánuló visszahatás érdekeinek megfeleljen.
    • IPRA Mexikói Nyilatkozat
      • „A pr tevékenység: a tendenciák elemzésének, azok következményei előrejelzésének, a szervezet vezetésének adott tanácsok és a tervezett akcióprogramok végrehajtásának művészete és társadalomtudománya, amely egyaránt szolgálja a szervezet és a köz érdekét.” (30 nemzet fogadta el – a magyar pr szövetség 1989.12.22-én alapult az építők székházában, 33 magánszemély és 3 cég közös döntésének eredményeként)új elem az utolsó mondatrész – egyaránt szolgálja a szervezet és a köz érdekét -, először írják le 1978-ban, mert ekkorra már kiderült, hogy a pr egy nagyon hathatós tömegbefolyásoló eszköz, egy veszélyforrás lehet rossz kezekben...
    • IPR definíció = Reputation (!!!!!!!!!!!) ma már ez a hivatalos definíció, nagyjából az egész világon ezt használják!
      • A pr a hírnévről szól – ami annak az eredménye, amit teszel, amit mondasz és amit mások mondanak rólad.
      • A pr gyakorlat az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy megértést és támogatást nyerjen és befolyásolja a véleményt és a viselkedést.
      • A pr gyakorlata tervszerű és hosszan tartó erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete közötti jóakaratot és kölcsönös megértést felépítsük és fenntartsuk.
    • Rex Harlow
      • A pr-es fealadata, hogy tájékoztassa mindenről az igazgatóságot
      • Megfogalmazza és hangsúlyozza a menedzsment felelősségét a közérdekkel szembeni feladatai ellátásában
      • Támogatja a menedzsmentet abban, hogy a változással lépést tartson
    • Mit foglal magába a pr?
      • Minden olyan tevékenységet, amely a megértés javítását szolgálja egy szervezet és mindazok között, akikkel az kapcsolatba kerül a szervezeten belül és kívül.
      • Tanácsadást ahhoz, hogyan lehet kialakítani egy szervezet image-ét.
      • Akciókat, amelyek felfedik és elhárítják a szóbeszéd vagy más félreértések forrásait.
      • Akciókat, melyek során megfelelő hírveréssel, reklámmal, kiállításokkal, vizuális segédeszközökkel, vagy  más módon szélesítik egy adott szervezet befolyási övezetét.
      • Mindazt, amely az egyének és a szervezetek közötti kommunikációt javítja.
    • A PR vulgarizálása
      • Sam Black (1915-1999) a pr szakma guruja, az első egyetemi képzések kötődnek a nevéhez, ill. pontokba gyűjtötte, hogy mi NEM a pr, mik azok, amik beszűkítik a pr jelentőségét
      • NEM válaszfal az igazság és közvélemény között.
      • NEM reklám, bár fontos tényező a marketingben
      • NEM ingyen reklám
      • NEM egyszerűen sajtókapcsolat à sokan félreértik, elvárják, hogy a pr-esnek csupán az legyen a dolga, hogy menedzselje a sajtó-cikkeket à „publicitás szervezőnek” tartják
      • NEM trükkökből áll (bár ezek néha hasznosak)
      • NEM propaganda, amely segítségével nézeteket terjesztenek tekintet nélkül az igazságra, az etikára és a közvéleményre

 

2011. március 2.

 

  • PR szakembereknek interpretálnia kell a menedzsmentet a közönségnek és a közönséget a menedzsmentnek. Etikusnak, szavahihetőnek, hitelesnek kell lennie, így lesz a szervezet lelkiismerete.
  • Gyakran hívják a pr-est „szürke eminenciás”-nak, mert nem ő áll a reflektorfényben. Viszont a pr-es irányítja a reflektort, ő dönti el, hogy mire figyeljenek az emberek. A pr az egyetlen, ami szakmai magatartási szabályokat ír elő az alkalmazottak számára. A pr az igazi 4. hatalmi ág, mert ő csinálja a híreket, amiket a média közzétesz, igazából egy nagyon veszélyes fegyver.
  • SPIN – a pr-eseket az amcsi médiában előszeretettel hívják így. Ez a téma csomagolását jelenti. – torzítással, ködösítéssel, vagy egyenesen hazugságokkal a teljesítmény látszatát kelteni. A látszat fontosabbá válik, mint maga a cselekvés. Azonban a spin nem egyenlő a pr-rel inkább egy módszertan.
  • A pr 2 környezeti feltétele:
    • Demokrácia  à lehessen elmondani, közzétenni
    • Piacgazdaság à a versenyhelyzet biztosítja azt a minimumot, hogy a pr gyakorlati értékei a helyükre kerüljenek
  • A pr kétféle értelmezése
    • Tradícionális értelmezés
      • Pr = marketingkommunikáció eleme, below-the-line aktivitás
    • Modern felfogás
      • Pr = a szervezet (önálló) menedzsment (kommunikációs) funkciója à sokkal fontosabbá válik a szervezetben a pr-es, közvetlenül értékelik a munkáját
  • 5 trend
    • A pr tudományos ismeretekkel megalapozott szakmává válik
    • A pr egyre inkább menedzsment-, s nem csupán technikai kommunikációs funkció à megszervez egy interjút / sajtótájékoztatót, de ennyi. Ő a stratégiai feladatokért felelős, nem a kimondott technikáért.
    • A pr szakemberek olyan stratégiai tanácsadókká válnak, akik sokkal kevésbé foglalkoznak a tömegtájékoztatási eszközök, a média nyilvánossággal, mint elődeik
    • A pr átalakul, a kizárólag fehér férfiak által űzött foglalkozásból zömében nők, és széles faji és etnikai hátterű szakemberek foglalkozásává válik
    • A pr gyakorlata sokkal inkább globális, semmint, hogy egy vállalat keretei közé zárható lenne. à ez egy abszolút nyitott szakma, ami nagy előnye is.
  • Szakmává válás és ennek feltétele
    • A világ számos országában csupán napjainkban fejlődik foglalkozásból szakmává!
    • Amíg a szakemberek számára nem áll rendelkezésre elérhető tudományos kutatással megalapozott ismeretanyag (Body of Knowledge), addig a pr tevékenységet nem lehet szakmaként művelni, inkább csupán technikai együtteseként, semmint egy foglalkozást, és egy menedzsment funkciót.
  • A fejlődést fékező hiányok
    • Tehát a pr olyasmi lett, amit az emberek pénzért végeznek; mégsem állt mögötte tudományos háttér, amely alapján a szakemberek felkészülhetnek a munkájukra.
    • Hivatalos keretek (1923 – első egyetemes pr képzés) között nem oktatták a pr ismereteit. Nem volt tudományos kutatás, mely az oktatáshoz elegendő ismeretanyagot biztosított volna.
    • Nem voltak elismert normák és etikai alapelvek a hatékony a morális szakmai munkavégzéshez.
  • Gyakorlat, de hogyan?
    • A legtöbb gyakorlati szakemberre – a kanadai szaktekintély, Michael Dumas szóhasználatával élve „rögtönzött szakemberre” – az volt jellemző, hogy munkájukat:
      • Elméleti ismeretek hiányában, és
      • Anélkül végezték, hogy tudták volna, miért is fontos a pr egy intézmény számára?
  • Gyorsuló fejlődés
    • Az elmúlt 25 évben a pr kutatók egy kis csoportja, elsőként az USA-ban, és most már világszerte jelentős haladást ért el egy olyan átfogó elméleti ismeretanyag létrehozásában, amely a pr tevékenységet egyenértékűvé teszi számos elismert szakterülettel, mint pl. a jog, az orvostudomány.
    • A pr kutatói eleinte jócskán kölcsönöztek más tudományterületekről, mint a kommunikáció, ill. más társadalom- és magatartástudományokból. Mára kifejlesztették a saját elméleti és kutatási hátterüket.
  • Változás a fókuszban
    • A pr szakemberek nagy valószínűséggel segítenek a nagyközönség tagjainak pozitív image-t alkotni a szervezetről, amikor azt tanácsolják a szervezetnek, hogy a rajtuk kívülálló emberek elvárása szerint viselkedjenek.
    • Más szavakkal, a legjobb szakemberek már megértették, hogy a szervezetek által érintett emberek érdekeit kell szolgálniuk, ha az őket alkalmazó szervezet érdekeit szolgálni akarják.
  • Menedzsment funkció
    • Ezért napjainkban azok a szervezetek, melyek független pr szakembereket, vagy pr cégeket bíznak meg, a pr tevékenységet fontos menedzsment funkcióként kezdik elismerni.

 

2011. március 9.

 

  • A PR értéke
    • Felismerik, hogy a pr értékes a szervezet számára, mert
      • Segíti egyensúlyban tartani a szervezet önérdekét a szervezet által érintett embereknek az érdekeivel,
      • Illetve azokéval, akiknek hatalmukban áll befolyásolni a szervezetet, - emberek, akiket Grunig „közönségnek (nyilvánosságnak)” nevez. à pl. a civil szervezetek is, bár ez az érdekgazda címszó alatt külön számít.
  • PR:
    • Belső pr
      • Vezető-vezető kapcsolatok kezelése
      • Vezető-alkalmazott kapcsolatok kezelése
      •  

Ezeket menedzseli

Alkalmazott-alkalmazott kapcsolatok kezelése

 

  • Vezető-érdekképviselet kapcsolatok kezelése
  • Tuajdonos-vezető kapcsolatok kezelése
  • Belső szervezeti kapcsolatok kezelése
  • Válságkommunikáció
  • Külső pr
    • Pénzügyi kapcsolatok építése (önálló szak, ismerni kell a tőzsdét, a pénzpiacot)
      • Befektetői kapcsolatok építése
      • Pénzügyi/szervezeti kapcsolatok építése
      • Részvényesi kapcsolatok építése
    • Szakmai kapcsolatok építése
    • Média kapcsolatok építése (ma a pr-nek ez a legismertebb része, hogy a sajtó vigye a hírt, a publicitás szerzés, stb. ma ez a legkeresettebb szolgáltatás, de ez a legegyszerűbb is)
      • Újságírói kapcsolatok építése
      • Kiadói és szerkesztői kapcsolatok építése
    • Ágazati kapcsolatok építése (milyen kapcsolatot tartunk pl. a konkurenciával stb.)
    • Termék / tevékenség / szolgáltatás pr (marketing-pr Philipp Koetler nevezte el így; a fogyasztó miről hogy tudjon stb.)
    • Public affairs (Amerikában ennek nagyobb a szerepe és értéke, mint a PR-nek. – később folyt. Köv. à gyűjtőkategória, amihez többféle aktivitás is kapcsolódik)
      • Kormányzati kapcsolatok építése
      • Önkormányzati kapcsolatok építése
      • Érdekképviseleti kapcsolatok építése
      • Civil szféra kapcsolatok építése
      • NGO kapcsolatok építése (nem civil!)
      • Kisebbségi kapcsolatok építése (ma Mo.-on a cigánykérdés pl.; de ide mindenki beletartozik, aki kisebbség)
      • Public interest (a közvélemény formálása, átalakítása, stb.)
    • Fogyasztói és ügyfélkapcsolatok építése (milyen viszonyunk van a cégünk termékeinek fogyasztóival)
    • Issue management (a társadalmi ügykezelés)
    • Támogatás (sokszor a szponzoráció, támogatások is idetartozik, bármilyen formában; az ösztöndíj is idetartozik)
    • Válságkommunikáció